2020. április 6., hétfő

A Nagy Jézus-film Választó - avagy 10 Jézus-film húsvét előttre, amit látnod kell 2. rész

Kedves Jézus iránt érdeklődő film-barátok!

Ha még nem olvastad az evangéliumokat, vagy csak homályos a Jézus-sztori, akkor a bejegyzés első részében található filmeket javaslom neked.

III.kategória: Feltámadásmentesen - Haladó szint alternatív szemszögekkel (Ezeket akkor javaslom, ha az evangéliumi narratívákat már elég mélyen ismered, és tudod értékelni a speciális látásmódokat)

6. Jézus Krisztus Szupersztár
Andrew Lloyd Webber rockoperáját rendszeresen tűzik műsorukra színházak is, de az 1973-ban Norman Jewison által rendezett zenés film is méltán híres. A helyszín egy félsivatagi romos táj, ahol egyfajta hippi-passiójátékot láthatunk. A zene mellett a vizuális elemek is rendkívül erősek, legyen szó a rácsokat rázó főpapi tanácsról, a tankok elől menekülő Júdásról vagy a leprások és betegek elől bújkálni próbáló, megfáradt Jézus alakjáról. A filmnek és a darabnak az evangéliumokhoz nagyon kevés köze van, a főszereplő itt inkább Júdás, a jól ismert narratíva itt az ő szemszögéből elevenedik meg. Anekdotikus elem: a filmben (lévén passiójáték, amitől nem is várjuk el, és lévén hippi-feldolgozás) nincs feltámadás, de az alkonyi fényben a kereszt mellett - ami a zárókép - mégis látunk egy férfi-árnyat mozogni. Talán egy beduin pásztor terelte éppen arra a juhokat...

7. Godspell - 1973
Akárcsak a Szupersztár, ez is musical-feldolgozás, melyet Máté és Lukács példázatai, a Hegyi Beszéd és a szenvedéstörténet ihlettek. Jézus alakja talán itt a legkevésbé kanonikus: egy szakáll nélküli, mikorfonfejű, színesen festett arcú srácot látunk, aki tanítványait kortárs fiúkból és lányokból gyűjti, miután Keresztelő János egy szökőkútban megkereszteli őket. A film történetvezetése kiemeli a jézusi tanítás és a hippi mozgalom ideológiai koktélja közös pontjait, és a passió bemutatása is mellőzi a hagyományos kliséket. Személyes kedvencem, amikor az utolsó vacsorán Jézus elbúcsúzik a tanítványaitól egyenként, mindenkitől egy-egy nagyon mélyen személyes gesztussal. Feltámadás helyett itt is egy alternatív megoldást látunk arra, hogy a hippik valamiképpen mégis csak elképzelték, hogyan élhetne Jézus tovább közöttünk.
M.S. mester: Kálvária


8. A passió (The Passion of Christ)
Mel Gibson hatalmas vitákat kavart alkotása címéhez híven a szenvedéstörténetet dolgozza fel az evangéliumok alapján. Számos klisével szakít, például Jézus nem kék szemű benne (ami finoman szólva történetietlen), és olyan Biblián kívüli katolikus hagyományokat is beépít a filmbe, mint pl. Veronika kendőjének legendája. A sátán alakjával is sokat operál (aki ugyebár az evangéliumi szövegekben expressis verbis itt már nem jelenik meg). A filmet érték bizonyos vádak, ezek a teljesség igénye nélkül:
Antiszemitizmus, antijudaizmus - Nos, lehet, hogy Gibson maga antiszemita, de az alkotása szerintem nem jobban az, mint mondjuk Bach János-passiója (ahol ugyebár állandóan "zsidó"-t kiáltanak, de azért, mert a Jézus-korabeli görögben a judaiosz elsősorban júdeait jelentett, akikkel a galileai Jézusnak számos vitája volt). Vagy ugyancsak Bach Máté-passiója, ahol felhangzik a "Vére rajtunk és gyermekeinken" felkiáltás. Hiszen ezek a szavak szintjén valóban benne vannak a bibliai szövegekben. Más kérdés, hogy ezekhez vállalható-e egy középkorihoz hasonló teológiai értelmezés (ld. kollektív bűnösség)
Naturalizmus - Igaz. Rengeteg vér folyik el a korbácsolás-jelenetben, holló szemet váj, és a keresztrefeszítés is elég nyersre sikeredett. Ha ezt nem szeretnéd, ne nézd meg. Ld. még Apocalypto ugyanettől a rendezőtől.
Kortörténeti hűség - Részben igaz. Sokat hozzátesz a filmhez, hogy nagy munka árán megoldották, hogy a színészek valóban arámi nyelven beszéljenek egymással, ami Jézus anyanyelve volt (az evangéliumokat már köznapi görög nyelven jegyezték le, és csak 1-2 helyen olvashatjuk Jézus "eredeti" szavait, minden más fordítás). DE! Szinte kizárt, hogy Jézus és Pilátus latinul beszélgettek volna (a görög sokkal valószínűbb, mert az volt akkoriban az "angol", tehát a közvetítő nyelv), az utolsó vacsorán sem ültek magas asztalnál magas székeken, mint da Vinci festményén.
Szögbeverés a tenyérbe - A Stigmata óta vita, hogy most akkor Jézusnak a tenyerébe vagy a csuklójába verték-e a szögeket. Egy számomra meggyőző Dér Katalin-előadásban azt hallottam, hogy tök mindegy, mert a szögeknek nem az volt a funkciója, hogy a kereszten tartsák a testet, vagy megöljék az elítéltet (az a kötelek ill. a kifeszített alak dolga volt), hanem a babonás rómaiak démonűző-bajelhárító rítusával van dolgunk, melyeket más irodalmi szövegekből is ki lehet mutatni.
Nincs feltámadás - egy kis vizuális utalás mégiscsak van rá, de már említettem, hogy egy passiójátéktól ezt nem is várjuk el; Gibson jövő húsvétra tervezte a Feltámadást, a 2. részt, kérdés, hogy ez most a járvány miatt mennyit csúszik.

IV. kategória - Apokrif Kísértésfilmek - Jézus és a sátán hátborzongató sakkjátszmái szuperhaladóknak

9. Utolsó napok a pusztában (Last Days in the Desert)
2015-ös abszolút apokrif (tehát bibliai hagyományon kívüli) fikció arról, hogy vajon hogyan tölthette Jézus a 40 napos böjtöt a pusztában. A kérdések, amelyeket feszeget, teológiai szempontból is izgalmasak. Honnan tudja Jézus biztosan az identitását és a küldetését? Hogyan próbálja ezeket a kísértő ellene fordítani? What would Jesus do egy igazi etikai dilemmahelyzetben? Ewan McGregor kettős főszerepben.

10. Krisztus utolsó megkísértése
Martin Scorsese filmje a rendező szokásaihoz híven nem rövid, viszont hosszú. Ahogyan azt a film elején el is mondják, az ég adta egy világon semmi köze az evangéliumokhoz, hanem Nikosz Kazantzakisz görög író regényének adaptációja (én elkezdtem a regényt is olvasni, de sajnos félbehagytam, az is nagyon hosszú...). A filmes megoldások miatt rendkívül izgalmas. Teológiailag azt a kérdést boncolja, hogy "Mi lett volna ha... Jézus mégis egy átlagember életét éli le? Lett volna kereszténység, ahogy ma ismerjük? Lenne megváltás, ahogyan ma hiszünk benne?" Szegény Mária Magdolnának sajnos most is a Biblián kívüli hagyományból ráragadt prostituált-szerep jut, ami indokolja a 18-as karikát, de számomra a leghidegrázósabb a sátán megjelenése, és most nem az áspiskígyóra gondolok. A teljes bibliai narratíva ismeretében érdemes belevágni a filmbe. By the way ajánlom a Némaságot is. Kicsit talán még jobban is tetszett.


2020. április 5., vasárnap

10 Jézus-film húsvét előttre, amit látnod kell - 1. rész

Sziasztok!

Lassan két év után újra jelentkezem. A vesztegzár 2020-ban nekünk sem egyszerűsítette az életünket. Arra gondoltam, hogy egy filmajánló összeállításával segítek azoknak, akik húsvét ünnepéhez közeledve szívesen megismernék a Jézus-történetet valamilyen filmes szemszögből.

A filmek itt bemutatott sorrendje nem esztétikai és nem is teológiai minőséget tükröz. Igazából kategóriákba soroltam a filmeket abból a szempontból, hogy mennyire ismered a bibliai evangéliumok tartalmát, amelyekhez a filmeknek rendkívül eltérő a viszonya. 

I. kategória: Illusztrációk, avagy Belépő szint (ha még nem olvastad az evangéliumokat, vagy olyan régen, hogy nem emlékszel rá)

1. Vizuális Biblia - Máté evangéliuma
Az 1993-as dél-afrikai projektben a Bibliában olvasható Máté evangéliumához készítettek egy vizuális illusztrációt. Tehát itt nem egy filmes adaptációról van szó, ne várjunk a szövegtől elrugaszkodott korszakalkotó ötleteket, hiszen éppen az a film célkitűzése, hogy szóról szóra tartalmazza a leghosszabb evangéliumot. Ha nincs türelmed elolvasni, de szeretnéd tudni, hogy mi van benne, akkor ezt javaslom kezdésnek.



Máté egyébként a Bibliában szereplő első, de a tudomány mai állása szerint valószínűleg nem a legrégebbi evangélium (ma a legtöbb tudós úgy véli, hogy a legrövidebb Márk keletkezhetett legkorábban). Az egyházi hagyomány szerint az a Máté apostol írta, akit Jézus a vámszedőasztaltól hív el tanítványának (aki Márk és Lukács evangéliumában Lévi néven szerepel), és akinek a házában vendégeskedve Jézus súlyosan megbotránkoztatja a farizeusokat, kora vallásos vezetőit azzal, hogy bűnösökkel ül le egy asztalhoz. A vámszedők a Római Birodalom zsidó származású adóbérlői voltak, így honfitársaik kétszeresen gyűlölték őket: mint hazaárulókat, a rómaiak kiszolgálóit, és mint csalókat, hiszen a saját zsebükre dolgozva jóval több adót-vámot szedtek be, mint amennyi elő volt írva. Máté egyébként 80-szor használ az evangéliumban különböző pénzügytechnikai kifejezéseket, ami jóval több, mint amennyit a másik három evangélista együttvéve. Máté apokaliptikus jelképe az angyal.


2. Vizuális Biblia - János evangéliuma
János evangéliuma szövege rendkívül filozófikus, Jézus nem rövid mondásokat vagy példabeszédeket mond benne, mint a másik három - ún.szinoptikus azaz együttlátó - evangéliumban, hanem hosszú monológokat. Így az illusztráció nagyban segíti a megértést. János írta legutoljára evangéliumát, szinte a meglévő három kiegészítéseként, mert nagyon kevés dolgot ismétel. Sőt, sajátos látásmódja, Jeruzsálemet középpontba helyező narratívája miatt (a szinoptikusok inkább galileai eseményeket idéznek fel) sokan ezt az evangéliumot tartják a legtöbbre. Luthernek például ez volt a kedvence. János jelképe a sas, amivel gyakran ábrázolják. 

3. Jézus élete Lukács evangéliuma alapján

Missziós céllal készült ez az 1979-es film. Szinte szóról szóra követi Lukács evangéliumát, amelyet a "szegények evangéliumának" is neveznek. Csak itt olvashatunk olyan különlegességeket, mint a tékozló fiú vagy az irgalmas samaritánus példázata. Lukács szövegének karácsonyi részeit valószínűleg jól ismerjük, de a szenvedéstörténet és a feltámadás, a megelőző, Jeruzsálembe vezető út példabeszédei kevésbé ismertek, így érdemes megnézni. Egyébként a TV is fogja adni.

Jézus élete

II. kategória: Zseni rendezők adaptációi - Középhaladó szint

4. A Názáreti Jézus
Franco Zeffirelli nagyszabású filmeposza talán minden idők leghíresebb Jézus-filmje. Hosszúsága miatt (rendezői változat 6 óra!!!) nagy kitartást kíván, de ha valaki mégis a vágatlan verzió mellett dönt, olyan nyalánkságokat láthat, mint a Monty Python paródiából, a Brian életéből jól ismert "Mit adtak nekünk a  rómaiak?"-jelenet, illetve érteni fogja a rendező koncepcióját Júdás árulásáról. Zeffirelli több dolgot is hozzáadott az evangéliumi szövegekhez, még nem biblikus szereplőket is (pl. a főpapi tanács ravasz tagja, Zerah). Az ábrázolásmód olyan, mintha egy hatalmas barokk kupolafreskót bámulnánk: színes, részletgazdag, és jól el lehet benne fáradni, miután kigyönyörködtük magunkat.

5. Máté evangéliuma
Pier Paolo Pasolini filmje az ellentéte a Zeffirelliének. Fekete-fehér. Feliratos, és úgy is érdemes csak megnézni, mert bár olasz nyelven van, ami nem az Újszövetség eredeti nyelve, a szöveg hűen követi az evangéliumot, és így nagyon erős. A film hasonlít ahhoz, mintha egy olasz falu misztériumjátékát néznénk amatőr előadásban. Nincs illúzió, a csodákat nem próbálja meg "technikásan" elénk vetíteni. Jézusa úgy néz ki, mintha a fiatal Assisi Szent Ferencet látnánk: zsákruhában, mezítláb, amúgy olaszosan. Zenéjében a klasszikus művekből válogat. Rövid, kicsit több mint két óra. Pasolini állítólag úgy kapta az ötletet, hogy XXIII. János pápa több baloldali értelmiségit is meghívott magához a Vatikánba, és az audiencia előtti éjszakán az - egyébként nem hívő - rendező elolvasta az éjjeliszekrényen fekvő Újszövetségből a sorrendben első evangéliumot. Annyira megragadta a történet, hogy úgy döntött: megrendezi. 

Folytatás következik a Haladó és Szuperhaladó szinttel, és újabb 5 filmmel...