Isten és a férfi

Férfi. Igen, férfi, aki utál gyülekezetbe menni. Aki valahol máshol van. Rejtőzködik. Valami hangnak engedelmeskedve magába fojtja érzéseit. Zavarják a rózsaszín falak, a csipketerítők, a két karos ölelések és a szerelmes Jézus-énekek. Úgy érzi, mintha a fogát húznák. Pedig keresi Istent.

Isten. Igen, Isten, aki utál gyülekezetbe menni. Aki valahol máshol van. Rejtőzködik. Valami hangot hallat, nyilvánvalóvá teszi érzéseit. Zavarja az önzés, a képmutatás és a felszínesség. A szíve keresztre feszíti. Keresi az embert. Férfit és nőt egyaránt.

Férfi, akinek kötelességei vannak. Dolgozik arca verejtékével. Szerez. Vadászik. Harcol. Lemossa a vért a kezéről. Elesik. Megsérül. Meghal. A bankszámlát a feleség örökli. A Führer öngyilkos lesz a bunkerben, miközben Berlint szarrá bombázzák. Az '56-osok ledöntik a Sztálin-szobrot.

Isten, akinek szabadsága van. Vért verejtékezik a kertben. Elfogadja az árulója csókját. Parancsol, mint egy úr, és lábat mos, mint egy rabszolga. Megvert. Elhagyott. Elárult. Elesett. Meghalt. Mirhával bekent, gyolcsba göngyölt, eltemetett.

Férfi, aki fél. Aki bezárkózik az ajtók mögé. Aki letagadja a barátját. Fut. Hitetlenkedik.

Isten, aki győz. Kisétál a halál torkából. Szájon vágja a kígyót. Bemegy a bezárt ajtókon. Hív és küld. Mindig mindenütt velünk van.

Férfi. Férfi, aki győz. Elismeri, ha hibázik, és nem emlegetik többé neki az esetet SOHA.
Nem kell senki másnál jobbnak lennie, csakis a tegnapi önmagánál, és már ma is ELÉG jónak érezheti magát.
Férfi, aki felel, ha kérdezik, nem hárít és nem igazolja magát, mert már IGAZ.
Férfi, aki SZABAD, és a szeretet elég kötelék neki, hogy hűséges legyen. Nyitott ajtónál is bent tud maradni. Elhívatott és küldetése van. Ha kell, szájon vágja a kígyót. Ha kell, besétál a halál torkába.